andika
Lepkeszárnyon
Lepkeszárnyon felhő táncol,
virágillat szellőt bájol,
a napocska vígan kacag,
vándor pihen falomb alatt.
Lepkeszárnyon édes álom,
messzi úton fáradt lábnyom,
a hold dala messze szálljon,
Téged mindig hazavárjon.
Jön a csend /gyerekvers/
Jön a csend és béke száll,
téli álom messze már,
kacag a nap, felhőn jár,
döngicsélve téged vár.
Olvad a jég, minden szép,
bimbó nyílik, színre lép,
madár dala égi kék,
víg hangjában tünde kép.
Esik eső szélben jár,
hinta lett a szivárvány,
mókázik a holdsugár,
karjaiban mosolyvár.
Esik eső
Esik eső, patak csobban,
levelekről gyöngy pereg,
virág nyílik - ezüstdalban
szórja szét az éneket.
Esik eső, fúj a szél is,
felhők fodrán tekereg,
illatot hint, majd elbújik,
napsütésben szendereg.
Ezüstdal
Ezüstdalban
tünde táncol,
gyöngyillatban
lelket bájol,
szellő libben,
hold mosolyog,
felhőcseppben,
éjben ragyog.
Ezüst dalban
száll az ének,
varázsdobok
még mesélnek,
édes álmot,
tavaszt kérnek,
igézetben
benned élnek
Tavaszi dal
Kivirít a kikelet,
virágdalban álmot vet,
nyílik már az ibolya,
könnyen száll az illata,
felhő bájol, süt a nap,
vígan csobban a patak,
kicsi madár csivitel,
hangjára a tavasz kel,
színre lép a szivárvány,
téli hideg messze már,
ezüstcsepp és aranyfény,
szellőszárnyán táncra kér.
Szellő
Ringatózó falevél,
szellőszárnyán táncra kél,
hajladozó fűzfaág,
lomb suttogta titkot lát,
madár dala messze száll,
csicsergése felhőn jár,
virágszirmon tekereg,
édes álmot hoz neked .
Cicamese
Egyszer volt hol nem volt,
egy kis cica bandukolt,
tejet ivott, egerészett,
nagyon sokat heverészett.
Gömbölyödött is rendesen,
hasát fogta rendszeresen,
álmatlanul forgolódott,
ha aludt is morgolódott.
Egyszer aztán besokallt,
diétázott, répát falt,
keservesen eszegette,
az egér meg őt nevette.
(A cicus ezt nem tűrhette.)
A lábait szedegette,
az egeret megkergette,
a farkába jót harapott,
vígan zárta be napot.
(Az egér meg jajgathatott.)
Ezüstszárnyon
Ezüst szárnyon szél tekereg,
gyémánt cseppen, majd lepereg,
aranyágon felhő nevet,
égi fényben hold integet,
gyöngyben csillog minden levél,
tünde hangján neked mesél,
szép álmokat, tavaszt ígér,
varázsdalban veled zenél.
Bűvölet
Gyémánt szálon angyal lebeg,
gyöngyfürtjében bájt rejteget,
égről leszállt fény bűvölet,
napsugárra éjt cseppentett.
Ezüstszárnyú pillemadár,
könnyed dala szívedhez száll,
álmok útján békét talál,
vigaszt nyújtva csak téged vár.
A kicsi macska
Egyszer volt hol nem volt,
egy kis macska dorombolt,
süni hátán heverészett,
madárkával cseverészett,
evett- ivott gömbölyödött,
megette a kisgömböcöt,
gurult mint a pöttyös labda,
nagy hasát már ő sem bírta,
jöhetett a fogyókúra,
lett belőle nagy tortúra,
sárgarépa görögdinnye,
nagyon gyorsan hírbe vitte,
hiába sok húsos falat,
de ő ugyan rá nem harap,
le is fogyott egy kettőre,
uzsgyi fel a háztetőre,
belemászott a kéménybe,
kipróbálta belefér-e,
beesett a nagyszobába,
a gazdasszony bánatára,
seprűnyéllel megkergette,
de utol már nem érhette,
azóta is szól a mese,
találd ki hogy megfogta-e.
Rózsaszálam
Rózsaszálam kis virágom,
pilláidra holdfény szálljon,
szivárványszív égi dalban,
vegyen körbe gyöngyillatban.
Rózsaszálam kicsi lelkem,
álmaidra fény rebbenjen,
pillangó száll nézz csak oda,
szárnyain az éj otthona.
Szélben járó
Szélben járó
könnyed szavak,
suttognak a
lombok alatt,
süvítve kér,
súgva mesél,
felhőszárnyán
veled zenél,
szélben járó
gondolatok,
színesített
szép holnapok,
benned élnek
nem is félnek,
vígan szállnak,
és remélnek,
szélben járó
nehéz szavak,
kiáltanak
az ég alatt,
bánatod a
felhőkig ér,
tiszta lapon
pihenni tér,
szélben járó
szavak
szavak
suttognak a
lombok alatt….
Szívedre
Szívedre a nap ragyogjon,
sápadt holdról fény csillanjon,
szivárvány az ég peremén,
felhőszárnyán neked mesél.
Palotában tünde táncol,
égi fényben ezüstfátyol,
fürtjeidre madár rebben,
pilláidra csillag cseppen.
Falevélen manó pihen,
bokrok között szellő figyel,
madár dalol aranyágon,
öleljen át édes álom.
Bűvölet
Gyémánt szálon angyal lebeg,
gyöngyfürtjében bájt rejteget,
égről leszállt fény bűvölet,
napsugárra éjt cseppentett.
Ezüstszárnyú pillemadár,
könnyed dala szívedhez száll,
álmok útján békét talál,
vigaszt nyújtva csak téged vár.
Megnyílik az égbolt
Megnyílik az égbolt,
vihar tombol….léleksírástól
hangos a világ. Bánatos sóhaj,
hitetlen emberek…mocsár szülte
angyalok…együtt viszik bukott
életük súlyát…üvegcserép
minden lépés alatt… körülöttük
pengeélen táncoló hárpiák…
nincs múlt, nincs jelen,
nincs jövő…. minden
összeomlik egy
pillanat alatt..
………………
Megnyílik az égbolt,
fényeső hull minden tiszta
lélekre…örömtengerben csobban
minden hittel bíró ember…felhőről
leszállt angyalok repítik a jövő
álmait…egy új kezdet…
árnyak nélkül…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
